A fejlesztő-támogató modell

Az INV Projektben kidolgozott pedagógiai modell a középsúlyos és súlyos értelmi fogyatékosok fejlesztésére kidolgozott koncepción nyugvó elméleti és gyakorlati modell. Lényege a felfele táguló helix, a felmérésen, fejlesztési terven, fejlesztésen, ismételt felmérésen és újratervezésen, és így tovább, alapuló pedagógiai folyamat.  A modell és a tréningek a szociális segítők által a kíséréssel, a gondozással egybekötött fejlesztést teszik tudatossá és követhetővé. A fejlődés apró részleteinek és lassú folyamatának észlelése, az elért eredmények követése és dokumentálása felelrősíti a siker érzését a segítő szakemberekben, így nem égnek ki idő előtt.

A fejlesztő-támogató pedagógiai modell tehát olyan szakemberek számára készült, akik oktató-, fejlesztő-támogató kapcsolatban állnak értelmi fogyatékos személyekkel, elsősorban súlyosan érintett fogyatékos személyekkel. A modell kidolgozásakor és a tesztelés során azért választottuk a súlyosan értelmi fogyatékos személyeket mint célcsoportot, hogy bizonyítsuk, hogy a fejlesztésnek, az autonóm életet, a  támogatott  lakhatást célként kitűző folyamatnak nincsenek belépő feltételei, az INV modellel és a hasonló interaktív módszerekkel a fejlődés folyamatos, a cél megközelítése olyan életcél, mely független az elérés sebességétől.  A projekt bizonyította is, hogy megfelelő módszerekkel  a  legsúlyosabban fogyatékos személyekkel is megvalósítható az a támogató kapcsolat, mely céljaik kitűzésének és  fejlődésük elősegítésének a kulcsa.

A modell lényeges része az is, hogy a súlyosan fogyatékos személyt a segítő szakember partnernek tekinti, viszonyuk felnőtt, partneri viszony, melyben egyensúlyban van az "adok" és a "kapok". A segítő szakember elvárásokkal lép fel és hagyja, hogy a tanulási szakaszt követően önállóan próbálkozhasson, bátorítja a tanultak alkalmazására, az önállóság gyakorlására. Mellette áll, támogatja, de nem helyette csinálja meg, végzi el, dönti el.

Az INV modell lényeges elemei és céljai:

• A fejlesztő-támogatás és az ahhoz alkalmazott pedagógiai módszerek biztosítják az utat az autonóm élethez, a személyes élettervek megvalósításához, valamint ahhoz, hogy minden ember teljes értékű és jogú állampolgárként élhessen. 

• Az értelmi fogyatékos ember fejlődése szempontjából a folyamatos fejlődés, az egyre táguló tudás-spirálon való előrehaladás elérésében a legfontosabb tényező a támogató szakember. A támogató szakember, mint egy jó edző folyamatosan ösztökéli a sérült embert az előrehaladásra, fejlesztő eszköztárának bevetésével tudja elérni, hogy a fogyatékos ember töretlenül haladjon ezen a spirálon a teljes autonómia felé. Ehhez nagymértékben fejleszteni kell a szakember szakmai tudását, eszköztárát és személyiségét. A szakember tudatosságát olyan szintre kell emelni, hogy szinte kívülről lássa önmaga viselkedését, működését a sérült személlyel kialakított kapcsolatában. Ehhez önmegfigyelésre, önértékelésre és kollektív visszajelzésekre, visszajelző rendszerre van szükség. Ezt biztosítja az INV model.

Az INV modell feltételezi, hogy a emberi méltóság az emberi lét központi eleme, ahogy azt az Egyetemes Emberi Jogok Nyilatkozata is deklarálja: 

• "Minden emberi lény szabadnak születik és mindenki mással egyenlő méltósága és joga van..." (1. bekezdés);
• "Mindenkinek joga van a személyes szabadsághoz, minden megkülönböztetés nélkül, ahogy ezt az ENSZ Dekrétum                          definiálja" (2. bekezdés);
• "Mindenkinek joga van az élethez, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz..." (3. bekezdés)

Az INV modell részei:

• A modell és kontextusának leírása;
• A szakember és a fogyatékos személy közötti kapcsolat részletes leírása; jellemzői,  fázisai;
• A kapcsolat fő axiómái és ellenségei.

Az INV modell számos eszközt és módszert alkalmaz, melyek egy része teljesen új fejlesztés, másik része jó ismert eszközök adaptálása útján jött létre. Ezeket az eszközöket és módszereket a "Módszerek" menüpont alatt találhatjuk meg.

• A fogyatékos személy felmérésének és megfigyelésének eszköztára: kezdeti felmérőlapok, megfigyelőlapok, esemény- ill.  szolgáltatási napló;
• A szakember önmegfigyelésének és értékelésének eszköztára: önmegfigyelő regiszter a munka és az érzelmek regisztrálására, a regiszter elkészítésének és értékelésének protokollja, valamint önértékelő módszerek;
• Tréning útmutató a munkatársak oktató tréningjeinek, esetmegbeszéléseinek levezetésére.  A tréningek célja a modell elsajátításán kívül az, hogy a munkatársak megtanuljanak kommunikálni a modell alkalmazásáról és hogy szorosan működjenek együtt a szakterületek képviselői a személyközpontú és holisztikus támogató szolgáltatásokban;
• A tréningek dokumentálását segítő protokollok és minták, pl. jegyzőkönyv szempontjai, esetmegbeszélések és szupervíziók menete, az önmegfigyelő regiszterek használata, értékelése, közös megbeszélése.